Művelési ág

Változási vázrajz a művelési ág változásához:

„Amennyiben a művelési ág változás a földrészlet vagy adott alrészlet teljes területét érinti akkor az Inytv. 28. § (2) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.” 25/2013. (IV. 16.) VM rendelet az ingatlan-nyilvántartási célú földmérési és térképészeti tevékenység részletes szabályairól 30. § 3.

Ekkor nem kell változási vázrajzot készíttetni.

Az így keletkezett alrészlet nem lehet szomszédos ugyanolyan művelési ágba tartozó alrészlettel. Az így kialakult azonos művelési ágba tartozó alrészleteket változási vázrajzzal az ingatlan-nyilvántartás szabályai szerint össze kell vonni.

30. § (1) Ha a változás új művelési ágat keletkeztet, a változási vázrajzon feltüntetett változott művelési ágat és annak minőségi osztályát a záradékolásra történő benyújtás előtt a járási földhivatal állapítja meg. Az egyeztetés során megállapított művelési ágat és minőségi osztályt kell a készítőnek a vázrajzon feltüntetni.

Eljárás menete:

Első lépés a földhivataltól a hiteles adatok beszerzése, melynek díja a földrészlet területének függvényében a következő:

  • ha a földrészlet területe kisebb, mint 10 hektár, akkor 4.000 Ft

  • ha a földrészlet területe 10-50 hektár, akkor 8.000 Ft

  • ha a földrészlet területe nagyobb, mint 50 hektár, akkor 9.000 Ft

Amennyiben egynél több összefüggő (közös határvonallal rendelkező) földrészletet érint a változás, akkor a legnagyobb terület díján felül a második összefüggő hrsz-tól +2.000 Ft/hrsz, ha a területe kisebb, mint 10 ha, 4.000 Ft 10 ha felett-50 ha-ig, 4.500 Ft 50 ha felett. pl. három földrészletet érint a változás, melyből egy 11 ha, a másik kettő pedig 4000-4000 m2. A díj 8.000+2.000+2.000=12.000 Ft

Az adatokat 8 napon belül kell megküldenie a földhivatalnak.

Ez alatt az idő alatt előkészítjük a terepi mérést, szükség esetén el is tudjuk végezni. Ekkor történik meg a földrészlet ellenőrző mérése, változás bemérése. Fontos, hogy másik aranykoronával rendelkező művelési ágra történő változáskor a helyszínen már meg kell történnie a változásnak. (pl. gyümölcsfák már telepítve vannak), de ha kivonásra kerül sor, akkor először kell elkészíteni a változási munkarészeket, kérelmeket, és csak az engedély jogerőre emelkedését követően szabad megkezdeni a beruházást. (pl. udvar bővítése, csarnok építése)

Az adatok megérkezése után már el tudjuk készíteni a szükséges munkarészeket, melyeket beadunk az illetékes járási földhivatalba záradékolásra. A záradékolásra a hivatalnak 21 nap áll rendelkezésére. Díja 5 új (változással érintett) alrészletig 400 Ft/alrészlet, minden további új alrészlet után 100 Ft/alrészlet. Az ügyintézési határidő a felére csökkenthető 10.000 Ft soronkívüli díj megfizetése esetén.

A földminősítés eljárás igazgatási szolgáltatási díja a termőföld védelméről szóló 2007. évi CXXIX. törvény alapján:

30/A. § (1) Az első fokon kérelemre indult földminősítési eljárásért – ide nem értve a (4) bekezdésben meghatározott esetet – az eljárással érintett földrészletek számától függetlenül, az érintett terület nagysága szerint számított, a (2) bekezdésben meghatározott, de legfeljebb 220 000 Ft összegű igazgatási szolgáltatási díjat (a továbbiakban: díj) kell fizetni.

(2) A díj összege a földminősítési eljárással érintett

a) 10 000 m2-nél kisebb területnagyság esetén 20 000 Ft,

b) 10 000-50 000 m2 közötti területnagyság esetén 30 000 Ft,

c) 50 001-100 000 m2 közötti területnagyság esetén 36 000 Ft,

d) 100 000 m2 feletti területnagyság esetén 36 000 Ft, valamint minden további 100000 m2 területnagyság esetén további 20 000 Ft.

Termőföld más célú hasznosítása esetén ugyanezen törvény 21. §-a szabályozza az egyszeri földvédelmi járulék megfizetését.

21. § (1) A termőföld más célú hasznosítása esetén egyszeri földvédelmi járulékot (a továbbiakban: járulék) kell fizetni.

(2) A járulék mértékét e törvény 1. melléklete tartalmazza.

(3) Nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a) talajvédelmet szolgáló létesítmény megvalósítása,

b) öntözőcsatorna és belvízcsatorna létesítése,

c) közüzemi lakossági ivóvízellátást, valamint szennyvízelvezetést és -tisztítást szolgáló műtárgyak és azok védőterülete létesítése,

d) védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv részére, jogszabályban, vagy e szerv alapító okiratában foglalt, valamint közösségi vagy hazai költségvetési forrás felhasználásával megvalósuló természetvédelmi célú feladatok ellátása,

e) legfeljebb 2 hektár területnagyságú termőföld igénybevételével járó állami vagy önkormányzati szociális intézmény, egészségügyi- és sportlétesítmény építése, temető létesítése, bővítése,

f) vízkárelhárítási töltés és műtárgyai létesítése vagy bővítése,

g) állandó jellegű vízkárelhárítási és öntözési célú tározó létesítése vagy bővítése,

h) belterületbe vonás esetén állami, önkormányzati bérlakásépítés megvalósítása,

i) belterületbe vonás esetén új község alakítása, településegyesítés megszüntetése,

j) termálvíz-hasznosító létesítményekből kibocsátott használt termálvizek átmeneti tározására és természetközeli tisztítására szolgáló – lehetőség szerint többcélú – állandó jellegű tározók létesítése és bővítése

céljából engedélyezi.

(3a) A (3) bekezdésben foglaltakon túl nem kell járulékot fizetni, ha az ingatlanügyi hatóság a termőföld más célú hasznosítását

a) a külön jogszabály szerinti ügyfél-nyilvántartásban regisztrált mezőgazdasági termelő magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, mezőgazdasági tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó, legfeljebb 1000 m2 területnagyságú területre,

b) magánszemély tulajdonos (haszonélvező) részére, legfeljebb 400 m2 nagyságú területre engedélyezi.

A termőföld végleges más célú hasznosításáért az igénybevétellel érintett termőföld aranykorona (a továbbiakban: AK) értéke e táblázat szerinti szorzatának megfelelő forintösszeget kell járulékként fizetni, de legalább 20 000 forintot.

Minőségi osztályok (AK szorzószáma)
I. 184 000
II. 152 000
III. 120 000
IV. 88 000
V. 56 000
VI. 35 000
VII. 20 000
VIII. 4000

A földvédelmi bírság mértéke

1. A bírság összegét az alábbi módon kell megállapítani, azzal, hogy a bírság összege 20 000 forintnál nem lehet kevesebb

2. A bírság

2.1. a 24. § (1) bekezdés a) és g) pontjában foglalt esetekben a termőföld ingatlan-nyilvántartás szerinti AK értékének kétezerszerese;

2.2. a 24. § (1) bekezdés b)-d) pontjában foglalt esetekben 20 000 forint azzal, hogy a bírság összegét a 24. § (1) bekezdés b) pont ba) alpontja esetén földrészletenként kell megállapítani;

2.3. a 24. § (1) bekezdés e) pont ea) alpontjában foglalt esetben, ha a termelésbe visszabocsátott termőföld minőségi osztálya az ingatlan-nyilvántartás szerintinél

a) egy osztállyal gyengébb, akkor a két minőségi osztály szerint számított földvédelmi járulék különbözetének háromszorosa;

b) legalább két osztállyal gyengébb, akkor az ingatlan-nyilvántartásban szereplő minőségi osztály alapján számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.4. a 24. § (1) bekezdés e) pont eb) alpontjában foglalt esetben a termőföldnek az engedélyező határozatban előírt határidő lejárta és a tényleges helyreállítás időpontja közötti időre a más célú időleges hasznosításáért fizetendő földvédelmi járulék háromszorosa;

2.5. összege a 24. § (1) bekezdés f) pontjában foglalt esetben

a) a más célú hasznosítás utólagos engedélyezése esetén az 1. melléklet 4.1. pontjában,

b) az elrendelt eredeti állapot helyreállításának elfogadása esetén az 1. melléklet 4.2. pontjában meghatározott módon számított földvédelmi járulék háromszorosa;

2.6. összegét, ha a terület AK értéke nem szerepel az ingatlan-nyilvántartásban, a településen levő szántók átlagos AK értéke alapján kell megállapítani.

A talajvédelmi bírság mértéke

1. Amennyiben a talajvédelmi bírságot több, de egy eljárásban elbírált jogszabálysértés miatt is ki kell szabni, úgy az összeget akként kell megállapítani, hogy a figyelembe vehető bírság tételek közül a legsúlyosabb tétel összegét annak felével kell emelni.

2. Ha a 3-4., illetve a 8-10. pontok szerinti jogsértés nem egész hektárt érint, a bírság – figyelembe véve a bírság minimális mértékét is – az érintett terület nagyságával arányos.

3. A 36-40. §-ban – kivéve a 39. § (2) bekezdésében – írt kötelezettségek be nem tartása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 30 000 forint, de a bírság összege legalább 60 000 forint.

4. A 2. ponttól eltérően a 39. § (2) bekezdésében írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 1 000 000 forint, de a bírság összege legalább 500 000 forint.

5. A 41. §-ban írt kötelezettség megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

6. A 48. § (2) bekezdésében foglaltak megsértése esetén a talajvédelmi bírság mértéke 100 000 Ft.

7. A 49. § (1) bekezdés a) és g) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke 50 000 forint.

8. A 49. § (1) bekezdés b)-d) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása, illetve az 50/A. § (1) bekezdése szerinti tevékenység bejelentés nélküli folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.

9. A 49. § (1) bekezdés e)-f) pontja szerinti tevékenység engedély nélküli, vagy attól eltérő folytatása esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 100 000 forint, de a bírság összege legalább 200 000 forint.

10. A külön jogszabály szerinti engedélyben foglalt talajvédelmi rendelkezésektől eltérő tevékenység esetén a talajvédelmi bírság mértéke hektáronként 50 000 forint, de a bírság összege legalább 100 000 forint.